Az elfáradt Cadillac...
2006-ban jelent meg DVD-formátumban is a Fábry-Wahorn páros road-movie-ja, a Cadillac Drive. Jó otthoni szórakozás néhány este, családi körben végignézni a 12 részes filmfolyamot, hiszen változatosak a tájak, többnyire nem a hagyományos Amerikát és nem a hagyományos Oroszországot-Ukrajnát látjuk a film kockáin, némelykor szórakoztató Fábry szövege, s többnyire nagyon érdekes Wahorn viselkedése és véleménye. Azonban ez az összes jó, ami elmondható a sorozatról.
Nagyon nehéz eldönteni, mi a legnagyobb baj ezzel a fimmel. Az, hogy Fábry nem is hallgat arról, hogy többször hazautazott az út során (s ezzel teljesen felszámolja a folyamatosság illúzióját)? Az, hogy szemlátomást elfogyott a kedv (vagy a pénz) és az orosz részeken már egyre kevesebbet utaztak az autóban, s egyre többet utazott az autó egyedül (vonaton/repülőn)? Az, hogy az orosz részekre kevesebb mint a film fele jutott, miközben mind az érdekesség, mind a fizikai távolságok okán legalább ez a terület is a felét érdemelte volna? Az, hogy az amerikai részekben alkalmazott, duplikált interpretációs lehetőséget adó kézi kamerázás szinte teljesen eltünt az orosz részekben? Az, hogy Wahorn jókedve valamilyen okból teljesen elillant Ázsiába érve? Az, hogy az orosz részekben a meglátogatott területeken is alig sikerült valami érdekeset, marandandót észrevenni? Nem tudom.
Az azonban biztos, hogy a két érdekes, izgalmas, különböző karakterű, és éppen ezzel egymást kiegészítő ember a sorozat végére belefáradt a munkába, s a hazaérkezés pillanatában nem csak ők sóhajtottak fel, hanem a nézők is. Kár érte.
Kommentek