„Jobboldali, keresztyén légkörbe születtem”
Írásom nem erről a borzalomról szól – bár ez is fontos téma lehetne – hanem arról, hogy Veress Gabriella a 168 órának nyilatkozva saját szakmai kvalitásainak dicsérete mellett a következőt találta mondani:
„Jobboldali, keresztyén légkörbe születtem. Lelki támogatást szüleimtől kapok, és tudom, a jóisten is megsegít. Nagyot hibáztam, de nem követtem el bűnt.”
Hosszan lehetne írni arról, hogy miért, mely szempontok alapján látszik mégis bűnnek a kép publikálása. Bűn ez a magyarországi homoszexuálisokkal szemben, bűn ez egy emberrel szemben, aki nyíltan vállalta másságát, s vele a felé irányuló gyűlöletáradatot, bűn ez Magyarország egyik közhivatalnokával szemben; s végül, de nem utolsósorban bűn ez a holokauszt meleg áldozataival szemben. Cikkem azonban még erről sem szól, hanem a „jobboldali, keresztyén” kifejezésről.
Egy ilyen mellérendelés nyelvtanilag kétféleképpen értelmezhető. Amennyiben Veress Gabriella úgy értette szavait, hogy családja jobboldali beállítottságú és keresztyén, akkor azt lehet mondani: nem követett el újabb bűnt, nem azonosította a két csoportot egymással – magyarul, szerinte nemcsak az lehet keresztyén, aki jobboldali.
Amennyiben ezt a két szót egymás szinonimájaként használta, úgy nagyon komoly baj van. Akkor Veress Gabriella szavai részét képezik annak a hagyományokat kisajátító fideszes gondolkodásnak, amelynek vallói úgy tartják, hogy ők megmondhatják, ki a keresztyén és ki nem, s ennek jegyében az aklukba tartozókat igaziaknak, a más politikai véleményen lévőket, de magukat keresztyénnek vallókat bűnösöknek bélyegezhetik. Azért is megdöbbentő, ha szavait így értette, mert éppen a magyar protestánsok voltak azok, akik hosszú évszázadok után, csak a 18. század második felében kezdték kivívni vallásgyakorlásuk szabadságát, és szerezték meg az állami hivatalvállalás jogát, s az őket „nem igazinak”, eretneknek bélyegzők kezétől évszázadokon át több ezer hívük pusztult el. Ezt egy magát hazafinak valló politikusnak-újságírónak illene tudni.
Ennél már csak egy szomorúbb van: a liberális lap újságírója nem vette észre a kétértelműséget, így nem is kérdezett rá a helyes értelemre…
Kommentek