Orpheus naplója

Civilek a pályán

A demokratikus társadalom egyik fontos ismérve a szervezetek sokasága, amelyeket az állampolgárok teljesen különböző célokkal hoznak létre. Ezek a társulások behálózzák a teljes társadalmat, s az elemző sokféle szempont szerint tudja őket csoportosítani. Ez a cikk a politikához való viszony alapján osztályoz, elsősorban a magyar viszonyokra koncentrálva, a XXII. kerületből merítve példáit.
Úgy látom, hogy a politikához való viszony alapján 4 csoportra oszthatók a magyarországi demokratikus szerveződések:

1. Politikai szervezetek
2. Politikai-civil szervezetek
3. Civil-politikai szervezetek
4. Civil szervezetek

1. Politikai szervezetek
A politikai szervezetek az önkormányzati és/vagy országos politikai vezetés megszerzése érdekében jönnek létre. A belépő tagok pontosan tudják, milyen szervezetbe lépnek be, megkapják annak Szervezeti és Működési Szabályzatát, kapnak tagkártyát/igazolványt és tagdíjat fizetnek. Ebbe a kategóriába tartoznak még  az egy oldalhoz tartozó politikai vitakörök vagy a ma már haldokló orbáni polgári körök is, amelyek legfőbb célja a politikai hatalomátvétel kiharcolása volt.
2. Politikai-civil szervezetek
Ide többféle szervezet tartozik. Létezik olyan szervezet, amelyet politikusok hoznak létre egy-egy civil probléma megoldására. Például egy párt létrehozhat egy alapítványt kulturális célokkal vagy szervezhet egy karitatív egyesületet. Ezek bár civil munkát végeznek, elsősorban politikai szervezetek. Ugyanide, ebbe a kategóriába tartozik az a csoport is, amelyet egy oldalhoz tartozó politikusok és a politikában nem aktív résztvevő civilek hoznak létre, de a politika területén is rendszeresen véleményt mondanak - politizáló karakterük is markánsan megragadható. Ilyen politikai-civil szervezetté vált egy másféle indulás után a XXII. kerületben a Klauzál Gábor Társaság vagy néhány olyan kerületi polgári kör, amelyben a politizálók túlsúlyba kerültek. (Ezekről a váltásokról a következő pontban írok bővebben). Szintén ide tartozik a Zöld Jövő Egyesület, amelynek vezetője a kerület egyik legismertebb jobboldali politikusa, és szervezetének működésében számos ponton egyértelműen megragadható a politikai karakter.
3. Civil-politikai szervezet
Ezeket a szervezeteket elsősorban nem aktívan politizálók hozták létre, de politikusok is tagjaik. Munkájukban nem a politikai szempontok az elsődlegesek, egy-egy civil témában szerveződtek. Eredetileg ilyen volt a Klauzál Gábor Társaság, amelyet néhány kerületi civil, jobboldali nézeteit nem elhallgató civil, és néhány jobboldali politikus szervezett meg. A cél nemes volt: Klauzál Gábor kerületi emlékének ápolása. A szervezet akkor vált politikai-civillé, azaz lépett át a harmadikból a második kategóriába, amikor kiverekedte magának, hogy a kerületi lakosság megkérdezése nélkül a Művelődési Ház felvegye Klauzál Gábor nevét. Azóta a kerületi közvélemény egyértelműen politikai oldal-karaktert ad a szervezetnek - az egyszerű ember ezt úgy fogalmazza meg: "ezek fideszesek". Ugyanez a helyzet a kerület régebbi polgári köreinek egy részével. Ezek jóval az orbáni parancs előtt szerveződtek, főként helyi civilek jóvoltából, s néhány politikus is csapódott hozzájuk. Helyi programokat szerveztek, amelyeken mindenki jól érezhette magát. Sajnálatos módon azonban ezek közül a civil-politikai szervezetek közül egynéhány, rossz vezetőségi stratégiájuk okán ma a politikai paletta jobboldalára helyezhető, programjaik az ezzel az iránnyal jelezhető gondolkodás körébe sorolhatók, s vezetőik között számos, önmaga jobboldali hovatartozását nem csak hogy nem tagadó, de hirdető személy található. Ezzel együtt kiszorítják és/vagy nem veszik be azokat, akik másként gondolkodnak.
4. Civil szervezetek
Olyan közösségek, amelyeket nem politikusok és nem politikai véleménynyilvánítók hoztak létre. Az ilyen szervezet számára nagy veszély a politikusok megjelenése, mert a politika szeret rátenyerelni minden olyan területre, amelyet nem felügyel. Kerületünkben számos ilyen szerveződés van: horgászkörök, nyugdíjasklubok, szakmai szervezetek, fiatalok szervezett  és szervezetlen körei, stb.

A felosztás kapcsán elmondható, hogy a legfőbb problémát az okozza, hogy  a szervezetek némelyike mást állít magáról, mint amilyen valójában. Ez a XXII. kerületben elsöprő mértékben a jobboldaliakra igaz.
Leginkább a politikai-civilek szeretik magukat civilnek mondani, ezzel kívánván megnyerni a bizonytalanokat vagy azokat, akik nem ismerik őket és ezért naívan hozzájuk csapódnak. Úgy gondolom, hogy ezzel az átveréssel szemben szót kell emelni, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy kik mondják magukat civileknek: valódi, a politikával nem foglalkozó, lokálpatrióta  emberek, vagy politikai véleményüket hangoztató állampolgárok, akik segítik az egyik vagy másik politikai oldalt, avagy politikusok.